A stroke a második vezető rokkantsági ok a világon.
Világszerte évente tizenötmillió ember szenved szélütést, és egyharmaduk belehal a stroke-ba.
Egy másik harmaduk maradandó fogyatékosságot alakít ki. A stroke az ötödik vezető halálok az Egyesült Államokban.
A stroke előfordulása csökken az iparosodott világban, de növekszik a fejlődő világban. Aggasztó, hogy a stroke okozta halálozás várhatóan megháromszorozódik a következő húsz évben Latin-Amerikában, a Szaharától délre fekvő Afrikában és a Közel-Keleten.
A stroke bármely korban bárkit érinthet, bár sokkal gyakoribb a 60 év felettieknél.
Stroke tünetei
Mi a stroke?
Egyszerűen fogalmazva, a stroke akkor következik be, amikor az agy vérellátása megszakad.
Oxigénhiányban az agysejtek gyorsan elpusztulnak. Aki szélütést kap, elveszítheti az agy érintett részein található emlékeit vagy képességeit.
Kétféle stroke létezik:
Vérzéses – akkor fordul elő, amikor egy véredény szivárog, vagy egy agyi aneurizma (megnagyobbodott artéria) megreped, és vér áramlik az agyba vagy az agy köré, nyomást okozva.
Az agyvérzés akkor következik be, amikor a sérült ér közvetlenül az agyszövetbe szivárogtatja a vért, elpusztítva az agysejteket.
Bizonyos esetekben a vérzés a központi idegrendszer artériáinak és vénáinak genetikai rendellenessége (arteriovenózus malformációk) miatt következik be. Ha ezt az állapotot megfelelően diagnosztizálják, kezelhető a stroke megelőzése érdekében.
A szubarachnoidális vérzés akkor fordul elő, amikor vérzés történik az agy és a környező szövetek közötti térben. Ezt általában aneurizma megrepedése okozza, de fejsérülések vagy vérhígító gyógyszerek szedése következtében is előfordulhat.
Ischaemiás – az erekben lévő elzáródás vagy vérrög okozza, ami elzárja az agy vérellátását. Ez a leggyakoribb stroke-típus.
Vérrög képződhet és szakadhat fel egy artériás plakkból a keringési rendszer bármely pontján. Ha egy ilyen tömeg az agyba jut, és elér egy olyan érbe, amely túl kicsi ahhoz, hogy áthaladjon rajta, ott elakadhat. Ezt embóliás stroke-nak nevezik.
A trombotikus stroke olyan állapotra utal, amelyben vérrög képződik az agyba vért szállító artériák egyikében, ami elzáródást okoz.
Az átmeneti iszkémiás rohamot általában „mini-stroke”-nak nevezik. Ez az agy vérellátásának átmeneti elzáródása, és nem okoz hosszú távú károsodást. A stroke tünetei előfordulhatnak, de néhány percen belül elmúlnak.
Rendkívül fontos, hogy felkeressen egy egészségügyi szolgáltatót, ha úgy gondolja, hogy átmeneti iszkémiás rohamot tapasztalt – ez gyakran a teljes iszkémiás stroke előjele.
Mi járul hozzá a stroke kockázatához?
A stroke bárkinél, beleértve a gyermekeket is, előzetes figyelmeztetés nélkül előfordulhat. A következők a stroke főbb kockázati tényezői.
Alkohol- és egyéb szerhasználat, pl. kokain, metamfetamin
Ateroszklerózis vagy más szív- és érrendszeri betegségek.
Krónikusan magas koleszterinszint
Cukorbetegség
Genetika / öröklődés
Hipertónia
Bizonyos gyógyszerek, köztük nem szteroid gyulladáscsökkentők, például ibuprofen és naproxen hosszú távú szedése
Elhízás
Rossz táplálkozás
Ülő életmód
Sarlósejtes vérszegénység
Dohányzás
Stressz és depresszió
Kor és nem – a stroke kockázata az életkorral növekszik.
A 60 év alattiaknál a férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki szélütés, mint a nőknél, de a nők nagyobb valószínűséggel halnak meg emiatt.
Rassz/etnikai hovatartozás – Észak-Amerikában az afrikaiak és az őslakos amerikaiak körében nagyobb a valószínűsége a stroke-nak, mint más etnikai csoportoknál
A stroke 12 tünete
A stroke tünetei attól függenek, hogy az agy melyik részét érinti a vérellátás megszakadása. A stroke jeleinek ismerete jelentheti a különbséget aközött, hogy elég gyorsan orvosi segítséget kapunk a súlyos károsodás megelőzése érdekében, vagy életünk végéig rokkantságot szenvedünk.
1. Fájdalom az arc egyik oldalán
Az arc, a kar, a láb vagy a mellkas egyik oldalán jelentkező hirtelen, megmagyarázhatatlan fájdalom nem tipikus, de nem ritka. A nőknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek atipikus stroke-tünetek, ezért jobb félni, mint megijedni.
2. Homályos látás
A hirtelen fellépő látászavarok, mint például a homályos vagy kettős látás, a szem(ek) fókuszálásának képtelensége, vagy egyéb látásváltozások (egyik vagy mindkét szemben), stroke-ra utalhatnak.
3. Légzési vagy nyelési nehézség
A nőknél a stroke tünetei eltérhetnek a férfiakétól. A légzési vagy nyelési nehézség két ilyen tünet.
A stroke egyéb jelei gyakoribbak nőknél: ájulás, ingerlékenység, hallucinációk, hányinger vagy hányás, hirtelen fájdalom, görcsrohamok, csuklás.
4. Remegés
A kézremegés viszonylag ritka, de megerősített tünete az agyi infarktusnak – az agy vérellátásának elzáródásának.
5. Egyensúlyvesztés
A hirtelen szédülés, a koordináció hiánya vagy az egyensúlyvesztés gyakori stroke-tünetek, amelyeket komolyan kell venni.
6. Nehézkesen járni
A test bármely részén hirtelen fellépő zsibbadás vagy bizsergés („tűszúrás”), illetve az egyensúlyhiány és a normál járás zavarai a szélütés (stroke) jelei lehetnek.
7. Arcbénulás
Ez valószínűleg a stroke legismertebb tünete. Az arc, a kar vagy a láb egyik oldalának hirtelen zsibbadása/gyengesége/bénulása jelezheti, hogy stroke van folyamatban.
„Próbáld meg egyszerre a karjaidat a fejed fölé emelni. Ha az egyik karod elkezd lelógni, lehet, hogy szélütésed van. Hasonlóképpen, a szád egy része is lelóghat, amikor megpróbálsz mosolyogni” – figyelmeztet a Mayo Klinika.
8. Fejfájás
A normál fejfájás tompa fejfájásnak tűnik, és a stroke egyéb tünetei nélkül jelentkezik. A migrén egy éles, lüktető fájdalom, amelyet általában más tünetek előznek meg. A hirtelen fellépő, éles, lüktető fejfájás – különösen fiatalabbaknál – a stroke jele lehet.
A nőknél gyakrabban fordul elő fejfájás, mint a férfiaknál, különösen azoknál, akiknek rendszeresen migrénjük van.
9. Zavartság
Ha éppen tenni készülsz valamit, és hirtelen zavarttá, dezorientálttá válsz, vagy képtelen vagy tisztán gondolkodni és megérteni a dolgokat, az a szélütés jele lehet.
10. Szédülés
A szédülés vagy egyensúlyzavar nem feltétlenül a stroke jele; a szédülés és az egyensúlyzavar, amelyet szédülés kísér, gyakran a stroke tünetei.
A szédülés a szoba mozgásának vagy forgásának érzése anélkül, hogy ténylegesen mozognánk, vagy az az érzés, hogy a környezetben lévő tárgyak mozognak, miközben statikusak.
Maga a szédülés gyakran a belső fül egyensúlyhiányának egyszerű problémája, és az Epley-műszerrel vagy más fizikai beavatkozással gyógyítható. A triumvirátus aggodalomra ad okot a stroke szempontjából.
Az őssejt-stroke esetében a prognózis nagyon jó:
A stroke utáni drámai felépülés lehetséges. Mivel a stroke általában nem befolyásolja a nyelvi képességeket, a beteg teljesebben tud részt venni a rehabilitációs terápiában.
„A legtöbb hiányosság a motoros funkciókhoz kapcsolódik, nem a kognitívakhoz. Az enyhe vagy közepesen súlyos, agyat érintő stroke-ok esetén a kettős látás és a szédülés gyakran néhány hét felépülés után elmúlik” – írja az Amerikai Stroke Társaság.
11. Beszédproblémák
A beszédért leginkább felelős agyterületet gyakran érinti a stroke. A beszédképtelenség, a beszéd nehézsége vagy a kommunikáció megértésének problémái gyakoriak stroke esetén.
12. Fáradtság
A nőknél nagyobb valószínűséggel fordul elő fáradtság, gyengeség, zavartság és hirtelen mentális állapotváltozás stroke esetén, mint a férfiaknál.
Stroke megelőzés
A stroke-esetek akár 80%-a is megelőzhető.
A stroke kockázatának drasztikus csökkentése érdekében vegye figyelembe az alábbi életmódbeli döntéseket:
Tartsa a vérnyomását kezelhető szinten. Tartsa a vérnyomását 120/80 alatt.
Tartsa fenn az egészséges testsúlyát. A 25-ös vagy annál alacsonyabb testtömegindex kívánatos. Az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) online BMI-kalkulátort kínálnak.
Rendszeresen mozogjon, legalább 30 percet mérsékelt intenzitású testmozgással, legalább heti 5 napon.
Korlátozza az alkoholfogyasztást napi egy pohárnál többre.
Mérsékelt vércukorszint. Ha cukorbetegsége van, tartsa kordában. A stroke kockázata jelentősen magasabb a cukorbetegeknél.
Hagyja abba a dohányzást.
GYORS stroke esetén
A fent említett stroke tünetei esetén azonnali orvosi ellátás (egy órán belül) elengedhetetlen a maradandó károsodás vagy halál korlátozása vagy megelőzése érdekében.
Vannak olyan gyógyszerek, amelyek gyorsan feloldják a vérrögöket, hogy megszüntessék az elzáródást, és lehetővé tegyék a vér visszaáramlását az agyba. A tünetek megjelenésétől számított 3 órán belüli kezelés 30%-kal nagyobb eséllyel jár a súlyos sérülések elkerülésére.
Az orvosi körökben a „FAST” (gyorsan) rövidítést használják a figyelmeztető jelek ismertetésére, és arra, hogy mit kell tenni, ha valakivel együtt tartózkodik, akiről azt gyanítja, hogy stroke-ja van. Ha fennáll a stroke lehetősége, azonnal hívjon mentőt.
Íme, amire emlékezned kell:
F (Szemtől szemben): Kérje meg a személyt, hogy mosolyogjon. Figyelje az arc egyik oldalán a megereszkedés jeleit.
A (Karok): Kérje meg a személyt, hogy emelje fel mindkét karját. Nézze meg, hogy az egyik lejjebb van-e, mint a másik.
S (Beszéd): Kérd meg a személyt, hogy ismételjen el egy mondatot anélkül, hogy összezavarodna. Például mondhatod: „A korán kelők messzire eljutnak.”
T (Idő): Ne vesztegesd az időd. Azonnal hívd a helyi sürgősségi szolgálatot, ha te vagy egy ismerősöd a stroke tüneteit mutatod.