Úttörő új kutatások megerősítik, hogy a Föld belső magja jelentősen lelassult, ez a jelenség heves vitát váltott ki a tudósok között. Mit jelent ez a lassulás bolygónk számára, és hogyan befolyásolhatja a jövőnket?
Vita a kutatók között
A Föld belső magjának tanulmányozása komoly kihívást jelent a tudományos közösség számára. Ez a körülbelül 5180 kilométer mélyen található szilárd fémes mag a bolygó többi részétől függetlenül forog, és egy nagyobb gömbön belüli gömbként viselkedik. A szeizmológusok a belső mag mozgásáról a nagy földrengések hullámainak vizsgálatával szereztek információkat.
Dr. Lauren Waszek, az ausztrál James Cook Egyetem munkatársa elmagyarázza: „A belső mag differenciális forgását jelenségként vetették fel az 1970-es és 1980-as években, de csak az 1990-es években jelentek meg szeizmológiai bizonyítékok.” Az adatok értelmezése azonban továbbra is vitatott. „A tanulmányok (…) nem értenek egyet a forgási sebességgel, valamint a köpenyhez viszonyított irányával kapcsolatban” – teszi hozzá Waszek. Továbbá egyes elemzések azt is sugallják, hogy a belső mag egyáltalán nem forog, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
70 éves ciklus
Egy 2023-ban felvetett ígéretes hipotézis szerint a Föld belső magja 70 éves forgási ciklust követ. E kutatás szerint a belső mag a múltban gyorsabban forgott, mint maga a bolygó, de most lassulni kezdett, sőt, az ellenkező irányba forog.
Dr. John Vidale, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint: „Már 20 éve beszélünk erről, és azt hiszem, végre sikerült eldönteni.” Csapata számításai szerint a mag a következő öt-tíz évben ismét gyorsulni fog.
Ez a felfedezés a földrengések és nukleáris kísérletek által keltett szeizmikus hullámok elemzésének köszönhető, amely lehetővé tette a mag forgásának időbeli változásainak pontos mérését. A forgás pontos mechanizmusának egyes aspektusai azonban még mindig nem tisztázottak, és a kutatók hangsúlyozzák, hogy további adatokra van szükség a jelenség teljes megértéséhez.
Mi van a Föld magjában?
A Föld belső magja nagyon érdekes terület a tudósok számára. Mélyen, több mint 5180 kilométerrel a felszín alatt eltemetve, ezt a szilárd fémes magot egy folyékony fémes külső mag veszi körül. A belső mag, amelynek hőmérséklete körülbelül 5400 Celsius-fok, ami megegyezik a Nap felszínének hőmérsékletével, főként vasból és nikkelből áll.
A Föld mágneses mezeje, amelyet a külső magban lévő fémekben gazdag folyadék mozgása hoz létre, kulcsfontosságú szerepet játszik bolygónk védelmében a halálos napsugárzással szemben. A belső mag hatása erre a mágneses mezőre továbbra sem tisztázott, de a kutatók szerint a mag forgásának változásai befolyásolhatják a nap hosszát.
A tudósok továbbra is tanulmányozzák a belső magot, hogy jobban megértsék, hogyan alakult ki, és hogyan hat a Föld felszínének többi részével. Dr. Vidale rámutat: „Lehetnek vulkánok a mag belső határán, ahol a szilárd és a folyékony halmazállapotú anyagok találkoznak és mozognak.”
A jelenség hatásai
A mag forgásában bekövetkező változások szinte észrevehetetlenek a Föld felszínén tartózkodó emberek számára. Amikor a mag lassabban forog, a köpeny felgyorsul, aminek következtében a Föld gyorsabban forog, és egy nap hossza mindössze ezredmásodperccel rövidül.
„A hatás egy ember életében? El sem tudom képzelni, hogy ekkora dolog” – mondja Vidale. A belső mag tanulmányozása azonban továbbra is elengedhetetlen bolygónk kialakulását és evolúcióját övező rejtélyek megfejtéséhez.
A kutatók egyetértenek abban, hogy az új és jövőbeli módszertanok kulcsfontosságúak lesznek a Föld belső magjával kapcsolatos jelenlegi kérdések megválaszolásában. „Több adatra és jobb interdiszciplináris eszközökre van szükségünk a vizsgálatokhoz” – vonja le a következtetést Waszek.